Orbán Viktor kijelentette, hogy minden korábbi ismeretünket meghaladó árhullám vonult le. A helyzet a Hernád völgyében vált súlyossá, és hat megyében kellett vészhelyzetet elrendelni – tette hozzá. Orbán megköszönte, hogy az ott élők kivették a részüket a veszély elhárításából. Sokan kényszerültek otthonaik elhagyására – mutatott rá a miniszterelnök. Orbán együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította a természeti csapás áldozatait. Senkit nem hagynak az út szélén – folytatta a kormányfő –, és a polgári kormány már korábban is kényszerült arra, hogy a Tisza által elöntött területeket újjáépítse. Bízik benne, hogy az újjáépítés során ismételten segítséget tudnak majd nyújtani – tette hozzá.

Orbán köszönetét tolmácsolta azoknak, akik részt vettek a munkában: többek között a helyi polgármestereknek, a vízügy dolgozóinak, a rendőrség, a belügyi szervek dolgozóinak és a hadseregnek. Az élet arra való, hogy akik hibát követtek el, később azt kijavítsák – utalt azokra az elítéltekre a miniszterelnök, akik részt vettek a mentésben.

Új időszámítás a gazdasági rendszerben

Eljött az ideje annak is, hogy a gazdaságban is felülírja a régit az új – mondta Orbán. A miniszterelnök emlékeztetett: áprilisban a szavazók megdöntötték a régi rendszert, és a szavazófülkében véghezvitt forradalommal megalakította a nemzeti együttműködés rendszerét. A kormányfő szerint erre azért volt szükség, mert az emberek látták, a régi rendszer nem alkalmas a korábbi problémák és az új kihívások megoldására. Orbán közölte: nem egyéni eltévelyedésekről van szó, hiszen egyetemi vezetőket, polgármestereket, élvonalbeli politikusokat visznek el bilincsben, ez pedig súlyos rendszerhiba. A miniszterelnök szerint ezt a régi rendszert csak a haszonélvezői akarták fenntartani. Orbán az új rendszer felépítésének első meneteként az új parlament megalakulását, a politikai nyilatkozat, a nemzeti összetartozás törvénye és a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását nevezte. Második menetnek a miniszterelnök az új kormányzati rendszer felépítését, a közigazgatási struktúra visszahozatalát és újjászervezést nevezte. Harmadik menetként Orbán a gazdasági rendszerben beköszöntő új időszámítást nevezte. Kijelentette: alapvető változásokra van szükség, hiszen az elkorhadt rendszer minden alkatrészét ki kell cserélni, helyette pedig stabil és kiszámítható rendszert kell bevezetni, mert az emberek ezt kívánják.

Termelő kapitalizmus kell

Az első akcióterv végrehajtásával kezdi meg működését a kormány – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette: ennek érdekében javaslatokat nyújtanak be. Az akcióterv első pontja az új gazdasági rendszer kialakítása – tette hozzá. Mint mondta, ma csak úgy lehet Magyarország sikeres a világban, ha megnézzük, milyen folyamatok zajlanak a világban. Mindenfelől aggasztó hírek érkeznek hozzánk, a válságnak még nincs vége, de nem a sopánkodás a dolgunk – emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy véli, a világgazdaság új irányba fordult, a termelő kapitalizmusnak van itt az ideje. A világgazdaságban túlértékeltség uralkodik, a pénzmennyiség meghaladja az értékmennyiséget, ez az oka annak, hogy buborékok keletkeznek a gazdaságban – fogalmazott. Magyarország csak akkor lesz sikeres, ha visszaszorítja a spekulációt, és helyette a termelő kapitalizmust helyezi előtérbe – hangsúlyozta. Míg a spekulatív kapitalizmus középpontjában a spekuláció áll, addig a termelő kapitalizmus legfontosabb eleme a munka. A munkának pedig az a legfőbb jellemzője, hogy vele úgy kereshető pénz, hogy azzal mások hasznára vagyunk – hangsúlyozta. Az új magyar gazdasági rendszer alapja a termelés és az értékteremtés, ennek az alapelvnek kell érvényesülnie – tette hozzá.

Igazságos adórendszerre van szükség

Orbán Viktor hangsúlyozta továbbá azt is: új adórendszerre van szükség, nem a mait kell toldozgatni, hanem új alapokra kell helyezni. Az adórendszernek normális körülmények között közösséget formáló érdekhálóként kell működnie, egyfajta megbízható kötelékként. A miniszterelnök szerint ennek épp az ellenkezője érvényesül Magyarországon. Eddig az adórendszer büntető volt, a becsületes, törvénytisztelő adófizetőből „lúzer” lett, nem érte meg becsületesnek lenni – fogalmazott. Ezért érzik azt igazságtalannak az emberek, mennek el az országból – tette hozzá. Az eddigi adórendszert jellemezve Orbán Viktor úgy fogalmazott: az békén hagyta az ügyeskedőket, a nagyokat nem bántotta, ennek következtében 2,5 millióan tartottak el 10 millió magyart. Ezek okozták azt, hogy senki sem bízik benne – tette hozzá. A megélhetési adóelkerülők mellett megjelentek az offshore-lovagok is, akik milliós vagyonokat szereztek. Az új adórendszernek közösségerősítő érdekhálót kell létrehoznia, igazságosnak kell lenni – fogalmazta meg elvárásait a miniszterelnök. Ezért a kormány szerint az új adórendszernek életszerűnek kell lennie, egyszerűnek, teljesítmény- és munkabarátnak. Mert a munkahelyteremtés áll a fókuszban – indokolt Orbán. A kormányfő emlékeztetett, a szomszédos országokkal szemben két fő versenyhátrányunk van: a náluk bevezetett egykulcsos adózás és az alacsony társasági adó.

Intézkedések több lépésben

A társasági adó 19-ről 10 százalékra csökken azoknál a cégeknél, melyeknek éves nyeresége 500 millió forint alatt van. Második lépésként egykulcsos családi adózást vezetnek be, ezzel két év alatt 1,3 millió munkavállalót hoznának vissza a rendszerbe – mondta a miniszterelnök. Ezzel párhuzamosan pedig kivezetik az adójóváírást. Ezt fokozatosan, a teherbíró képesség alapján hajtanák végre.

Csökkenteni kell a bénító bürokráciát

Harmadik pontként Orbán bejelentette, hogy a kis- és középvállalkozások adói közül tizet egy mozdulattal eltörölnek. Negyedik változásként be fogják vezetni az adórendszeren kívüli kereslet fogalmát. Aki adózott jövedelemből munkát biztosít, erről már ne legyen neki befizetési kötelezettsége az állam felé – jelentette be a miniszterelnök. Ötödik pontként „az adószabadság megteremtésének jegyében” a vér szerinti, egyenes ági rokonok tekintetében az öröklés, a pénzmozgások kerüljenek ki az állam hatásköréből. Orbán szerint „illeték és adóbehajtás tekintetében az államnak ebben a szférában semmi keresnivalója nincs”. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy egy, két, három gyermek után „bizonyos munkával megtermelt jövedelmek nem eshetnek állami adóelvonás alá”. Orbán itt kitért arra is, hogy a korábban már említett egykulcsos szja-ra 16 százalékos adókulcsot javasol. Orbán szerint hogy új munkahelyek legyenek, meg kell kezdeni a bénító bürokrácia csökkentését is. Eszerint olyan hivatal kell, amely „nem akadályokat állít, hanem akadályokat hárít”. Ennek érdekében újabb intézkedéseket jelentett be. Hatodik intézkedésként a beruházásokhoz jelenleg szükséges 51 engedély egyharmadát eltörlik.  

Hetedik intézkedésként bejelentette: az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás rendszerében visszatérnek a korábbi szabályozáshoz. Nyolcadik pontként bevezetik azt, hogy az ingatlanok bérbeadásához ezentúl ne kelljen  a bérbeadónak vállalkozóvá válnia.  

Kilencedik intézkedésként említette meg a miniszterelnök, hogy visszaadják az embereknek „a szabad gyümölcspárlat készítéséhez való jogot”. A nagy derültséget és tapsot kiváltó bejelentés magyarázataként a miniszterelnök elmondta: a vidéki emberek 90 éve hadakoznak ezért az állammal. „A szabadságharc a felkelők teljes győzelmével zárult” – mondta Orbán Viktor. Tizedik pontként ismét áfamentes lesz az adományozás, amit a karitatív szervezetek és az egyházak kérésével indokolt a miniszterelnök. Tizenegyedik pontként a kistermelők élelmiszer-termelésének és -feldolgozásának megkönnyítését említette Orbán, majd tizenkettedik intézkedésként a Széchenyi-kártya 50 milliósra történő kibővítését jelentette be.

Második fejezet: a kölcsönös felelősségvállalás

A kölcsönös felelősségvállalásról Orbán elmondta, hogy az az akcióterv második fejezete. Mindenkit megillet a védelem joga, mindenkinek ki kell vennie a részét az ország erőfeszítéseiből – tette hozzá. A miniszterelnök szerint segíteni kell azokon, akik nem tudják a rezsiköltségeket kifizetni, valamint azokon, akik a felelőtlen hitelpolitika miatt nem tudnak fizetni. A pénzintézetekről a miniszterelnök elmondta, hogy a bankokon az emberek pénzéből segítettetek akkor, amikor elkezdődött a válság. „Amikor az ország bajban van, akkor a minimum a banki szférától, hogy igazságos részt vállaljon a gondok leküzdésében.” Orbán kijelentette, hogy a kormánynak a költségvetési egyensúly védelmében komoly felelőssége van.

Költségstop az állami intézményekben

A miniszterelnök bejelentette, hogy költségstopot vezetnek be az állami intézményekben, felülvizsgálják a költségvetési kiadásokat a tárcáknál és az alapoknál, a közszféra bérköltségeit átalakítják, és teljesen felülvizsgálják a külső megbízásokat és a feladatkiszervezéseket. Orbán kijelentette, hogy ezek az intézkedések 120 milliárd forintnyi bevételt jelentenek majd. A 60 napon túli végkielégítések és az állami vezetők prémiumainak megadóztatása 98 százalékkal – tette hozzá.

Maximálják az állami vezetők fizetését

Orbán tizenkilencedik intézkedésnek az állami vezetők fizetésének kétmillió forintban maximálását jelentette be, felháborítónak nevezve, hogy válság idején van, ahol ma 4-5, sőt 7 millió is lehet a bére a vezetőknek. A miniszterelnök huszadik intézkedésként azt jelentette be, hogy áttérnek a bértömegű gazdálkodásra a közszférában, és elrendelik a bértömeg 15 százalékos mérséklését. Meglátása szerint ez 48 milliárd forint megtakarítással is járhat. Továbbá megszüntetnek 260 igazgatósági helyet és 180 felügyelőbizottsági helyet az állami vállalatoknál. Tizenöt százalékkal mérsékelnék a pártoknak jutó költségvetési támogatást, valamint kincstárnokokat küldenek ki a költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményhez. Orbán beszerzési, telefon- autó, és bútor-csere stopot rendelne el a közszférában.

Ne jöhessen ide a szemét

Kezdeményezi ugyanakkor a Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását, hogy a kezelje bedőlt lakáshitelesek jelzálogfedezetei. A huszonötödik intézkedés a különadó bevezetése, ezt biztosítótársaságokra és a pénzügyi lízingcégekre is kivetnék, a 13 milliárdos bevétel helyett 200 milliárdos bevétellel. Jelzálogbejegyzés csak forint alapú lakáshitel esetén lesz majd lehetséges. Erre azért van szükség, hogy ne legyenek újabb kilakoltatott családok – fogalmazott Orbán Viktor. A kormány bevezetné a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot, hogy az Európai Unió szemete ne áramolhasson hazánkba. Moratóriumot vezetnek be a közüzemi díjak emelésére, majd tárgyalásokat kezdenek a szolgáltatókkal az ármegállapodás új rendszeréről – jelentette be a miniszterelnök, majd úgyfolytatta: december 31-ig kilakoltatási moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a mind az adósokkal mind a bankokkal a helyzet rendezésére.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés